Latin-Amerika Blog

Nos, úgy gondolom, mielőtt belevetnénk magunkat az azték, maya, inka kultúrákba, fontos egy kicsit beszélnünk azokról a népekről akik megelőzték őket. Hiszen már a kezdetek kezdetén is nagyon széleskörű tudással rendelkezdtek egyes törzsek, és érdekes megfigyelni, hogy ezek hogyan öröklődtek kultúráról kultúrára.

Legkorábban az olmékok telepedtek le a mai Mexikói öböl alföldjén, pontosabban Veracruz és Tabasco államainak területén. Feltehetőleg i.e. 1500 körül jelentek meg Mexikóban, és egy igen gazdag kultúrát teremtettek. A régészeti kutatások alatt feltárt örökségek arra utalnak, hogy La Venta városa lehetett a politikai, vallási, kultúrális központjuk, ahol az a földböl kiásott, kőfallal körülkerített udvar  található, melynek egyik szélén az első 30 méter magas templompiramisra hasonlító építmény nyúlik az ég felé.   

Szintén olmék örökségek, azok a 16 tonnás, 1 darab kőből kifaragott bazaltfejek, melyek La Venta, San Lorenzo és Tres Zapotes környékén lelhetőek. 

A  La Venta-i tér előtt szám szerint 4 darab gigantikus remekmű megmunkálása már csak azért is említésreméltó, mivel a legközelebbi bazalt lelőhely a várostól mintegy 100 km-re található.... Az arcvonások feketékhez vagy mongol népekhez hasonlítanak. ( Vastag száj, széles, lapos orr). A fülük pedig feltehetőleg azért olyan hosszú, mert fülbevalót, vagy valamilyen ékszert viselnek, ebből következik, hogy ezek a fejek az akkori uralkodókat ábrázolják.

Számos kőből faragott, vagy agyagból készített figurát találhatunk ezeken a területeken.

Ezek mind valamilyen hétköznapi tevékenységet, vagy emberi érzelmeket ábrázoltak.

Gyakran faragtak a bazalton kívül, jádéból is emberszerű lényeket, jaguárszerű orral, amely kétség kívül a jaugáristen tiszteletére utal. Már itt megjelenik az állat-ember istenség motívuma mely később egész Közép-Amerika elterjed.

Az olmékok voltak az első olyan nép, akik a vizet szabályozva,  rendkívül fejlett mezőgazdasági teknikával művelték földjeiket. (Később az aztékok ezt továbbfejlesztve alakították ki a „lecsapolásos“ földművelésüket.)

Főként kukoricát és babféléket termesztettek hétköznapi fogyasztásra.

Emelett szintén fejlett asztronomiai tudással rendelkeztek. Pl.: Már az olmékok elkészítették a maguk 365 napos naptárukat…

Naptáraikon kívül, térképeket is igen pontos ábrázolással készítettek.

Kőből faragott oltáraik, emberáldozataik, politeista istenhitük valamint a magas templompiramishoz hasonló építményeik is arra engednek következtetést, hogy nagyon fontos volt számukra a túlvilág, és az Istenekkel való kapcsolatuk.  

Oltáraikat, asztalhoz hasonló formára faragták ki. A képen láthato üreg – egyes régészek szerint- a túlvilággal való kapcsolat szímboluma. „ez a kapu vezet minket a túlvilágra“.

Az egyik legjellegzetesebb örökség a későbbi kultúrákban, az a már olmékoknál is ismert labdajáték. Egy igen érdekes labdajátékot játszottak, területszerzés, valamint emberáldozat céljából. Két csapat játszott egymás ellen, és amelyik veszített,  végén az istenek áldozatává lett, valamint földjeiket át kellett adniuk a nyertes csapatnak. Tilos volt kézzel hozzáérni a labdához, és az nyert, aki előbb átlövi a falra erősített köből faragott karikán.                                 

Emlitve az elmberáldozatot, fontos még beszélnünk az Istenekről egy picit.

Az olmékoktól származik az oly ismert tollaskígyó teremtő Isten. (Mely később Quetzalcóatl néven az aztékok termetőistene is.)

Nyelvükről és írásukról nem sokat tudunk. Hieroglif írásjelekkel írtak a fáknak a törzsére. Fontosabb eseményeket jegyeztek fel rájuk.

Az olmékok tehát Közép-Amerika „anyakultúrájaként“ is említhetőek, hiszen vallási- és közösségi hagyományai később számos más kultúrában is fellelhetőek.

Ennyit mára az olmékokról, várom hozzászolásaitokat, esetleg más hasznos információkat. Aztán innen folytatjuk J…..